Lábunk nyomát

Így kezdődött.
Egy teljesen átlagos és közömbös, tavaszias napon, amely irányát és nagyságát tekintve akár kedd is lehetett, a nap sugarai elővillantak az egymáson lassan elcsúszó szürke felhőrétegek közül, lógtak lefelé ferdén, meredeken, és miközben ez a dőlt fénypászma aláeresztett égi lajtorjaként keményen megvetette a lábát odalent a földön, még a port is fölverve és apró vibráló csillámokban a levegőben lebegtetve, megdördült az ég. Alant rögvest síri csönd támadt, ahogy az ilyenkor történni szokott, és az égzengéssel, égbongással szinte azonos időben, föntről egy határozott, tiszta hang, ami akár az Úré is lehetett volna, bár a realitás talaján állva és a dolgok természetét némiképp ismerve, ennek a hétköznapi esélye a nullával egyenlő, sokkal inkább az elbeszélés vagy az elbeszélő hangja vált egy pillanatra hallhatóvá, amint a következőket mondja.
Mert nehéz dolog az irodalom értelmét elmagyarázni. A puszta szöveg zagyva massza, szereplők itt, szereplők ott. Helyszínek. Események. Történet. De honnan jön és hová lesz az az esemény, amiről senki nem tud? Milyen egy elmondatlan történet? Van-e egy megfigyelő nélküli történésnek bármiféle jelentősége? Van-e egy elmesélt történetnek valami kicsiny esélye a létezésre, vagy olyan csak, mintha víztükörre festenénk?
És még számtalan ehhez hasonló kérdés záporozott elő, hogy aztán visszhang nélkül zúgjon át a légen. Mert van abban valami reménytelen és rémisztő, ahogy a távoli élet halványan fölsejlő rajzolata fölmutatja magát egy szövegen keresztül.
Az alábbi történetekben egy város sápadt kontúrjai derengenek át az idők homályán, életek és sorsok laza szövevényébe tekerve. Errefelé minden városnak van temploma, és minden városnak volt pestise. Körbejárjuk a templomot, követjük a pestis lába nyomát, ismert és ismeretlen szereplők életébe pillantunk bele, egymástól távoli városok hétköznapjai és…
…
…
…

Tartalom

Első etűd – A freskó

A csongrádi Szent Rókus-templom – Szókratész, Antiszthenész és Diogenész – Borsa Antal, azaz Schutzbach Antal Mihály – Az 1947-es kékcédulás választások – Rosenfeld Mátyás, a gubófejű – Czermanik János József, apánk – A názáreti Jézus – Matthias Grünewald, Michelangelo, Giotto di Bondone, Jan van Eyck, Johannes Aquila – Szent Mihály arkangyal győzelme – Giergl Henrik üvegműves – Kováts Gergely és neje Szabó Rozál

Második etűd – A torony

Jákob lajtorjája – A temető – Évszámok és a Historia Domus – Két hal – A történetírás nehézsége, másik két hal – A számok problémája – A tiszai halak – A labarum – Caius Flavius Constantinus császár – A Milvius-hídi csata – Crispus és Fausta halála – A víz, és Aranyszájú Szent János vagy Szent Baszileiosz – A holcmányi erődtemplom – Ave Maria – Október 25., Kászim nap, vagy Dömötör nap – Ami fölgyullad, leég – Gróf Károlyi Sándor, Rákóczi egykori generálisa és az új templom – Az 1738-as dögvész – Az Acta Pestilentia – A nevek átrendezése – A višnjicai Szent Jakab-kolostor Annalese – Bogdan Sibiš apát – Az épülő templom keresztapja a pestis

Harmadik etűd – Az Úr végtelen bölcsessége, a kométák és a pestis

Az üstökösök és Johannes Müller von Königsberg – Mátyás király – Aristoteles, Hypocrates, Seneca – Julius Caesar és a Liberatores csoport – Caius Suetonius történetíró változata – Abin Fermána asztronómus – III. Callixtus pápa átka és Hunyadi János győzelme – Az 1528-as félelmet hozó kométa – A Krónika első könyve, Dávid király megbüntetése – Vihar és jégverés és rettenetes fagy

Negyedik etűd – A fürtös csillagba zárt világvége

Magon falu kovácsa – Kisztei Péter gönci prédikátor munkája – XIII. Gergely pápa naptárreformja – Az ifjú Thököly Imre gróf üstökösi pályája – Abin Fermána könyve – Mahmud Tercüman krónikája és I. Szulejmán szultán – Brassóban földrengés, Debrecenben tűzvész – A gonosz megégetése – Bethlen Miklós erdélyi kancellár – Csúzi Cseh Jakab református prédikátor és Lisznyai Kovács Pál – Joannes Müller von Königsberg Csízója – Heltai Gáspár protestáns lelkész és fia, Heltai Gáspár – Philipp Melanchthon és Mons Regius – Israel Hibner csillagász Influentz Lunae Et Saturni című munkája – Israel Hiebner vagy Hübner, schneebergi születésű matematikus, csillagász és orvos – Gyakra Gáspár csongrádi kupec a nagyszebeni Aranykakas fogadóban – Az erfurti Israel Hibner

Ötödik etűd – Edmund Halley

Edmund Halley – Isaac Newton – II. Tigranesz örmény király – Attila hun király catalaunumi csatavesztése – A Nürnbergi Krónika miniatúrája – A bayeux-i faliszőnyeg – II. Harald angol király és Hódító Vilmos – Giotto di Bondone firenzei festő – Nagy Lajos magyar király halála – Hunyadi János halála Thuróczi János szerint

Hatodik etűd – Vitorlák, elszálló lelkek

Palos de la Frontera kikötője – Cristoforo Colombo – Pietro Martire d’Anghiera és a De Orbe Novo – Habsburg Miksa és az ensisheimi meteor – Albrecht Dürer grafikustanonc – Ajtósi Albert és a híres Hieronymus Holper – Nazianzi Szent Gergely és Agrippa von Nettesheim – Tomás de Torquemada és az eltévelyedés – II. Bajazid szultán és a prédálás – Gyakra Gyeorgy nevű csongrádi kupec – A fekete sereg – Hunyadi Mátyás, II. Ulászló és az elmaradt zsold – Kinizsi Pál temesi bán és Váradi Péter kalocsai érsek – Csongorád kifosztása – Antonio Bonfini és a dalmát Ludovik Crijević Tuberon – A matematikus és csillagász Gyorge Sibiš – Johannes Müller von Königsberg Georg von Peuerbach óráin Bécs egyetemén – Hieronymus Holper nürnbergi műhelye – IV. Szixtusz pápa és a római út – A višnjicai Szent Jakab-kolostor – A trapezunti Georgiosz fiai és Ptolemaiosz Almagesztje

Hetedik etűd – Jelek a világban

A három tölgy – Jelek a világban, avagy üstökösök, aszályok, sáskajárások, éhínségek, háborúk, tűzvészek, földrengések, jégverések, hagymáz, pestis, és más egyéb dögletes járványok – Az isztambuli tűzvészben Al-Manszúr kalifa bagdadi palotája és II. Bajazid szultán mecsetje – Hamburg Elba parti városrésze – Winfried Georg Seibart és a csongrádi Szent Rókus-templom oltára – Svetirok falu és a sellő – Matteo Sancroce és Alvaro Cárdenas inkvizítorok – A Szajna-parti ház és Rozalie – Isabel Huebner, a dajka – Antwerpen, a scheldei bálna és a Schwarzburg utcai kikötő – A németalföldi tengeri vihar és Szent Donát szobra – III. Fjodor cár és a két gyermek Romanov – Nagy Péter – Az 1682-es rettentő tél – Földrengés Burgund és Champagne tartományokban – Az antwerpeni Anton Suzbah Seibald posztókereskedő – Joannes Regiomontanus, Abdin Fermána és Izrael Hüebner könyvei – Winfried Seifert – Egenhard kézirata – Nicasius püspök és a Szent Remigius-bazilika – Carolus Magnus – A majnai árvíz – Hain Gáspár és Cserei Mihály krónikái – Csongrád földesura, Zohai Matthias – Zohai Károl krónikájában békák az égből – Sáskák Pünkösd havának közepe táján – A boroszlói bronzérmék

Nyolcadik etűd – A festősegéd

III. Frigyes brandenburgi választófejedelem – A Porosz Tudományos Akadémia – Gottfried Wilhelm Leibniz – Wilhelm Seibart vagy Seifert, a festősegéd – A csongrádi Szent Rókus-templom oltára – Szent Mihály arkangyal – A szamárbőr ostor

Kilencedik etűd – Hermann Dávid és Hermann Lipót

A csongrádi Hermann Dávid szuperintendens – Hermann Mihály, Szuhay Mátyás és Szuhay Gáspár intézője – Mosdoczky Imre kamarai tanácsos – Követségben XII. Károly svéd királynál – Insterburg városa – A fogadás és Matteo Sancroce pápai követ – Königsberg és a Mester, Regiomontanus – Hermann Lipót látogatása – Sebastian Jeancour és Pietro Passardi pellérdi üzeme – Az öngyilkos és a zugserfőzők – Kurt Schuschnigg kancellár – Anschluss és Karl Kraus

Tizedik etűd – Nevekbe zárva

Csongrád nevei – Csernigrád – Vályi András, Csonakgrád – Bél Mátyás, Cslun-grad – Anonymus, Gesta Hungarorum, Surungrad – Ha a szó finnugor eredetű – Dr. Pass László és a A Nap vára – Kiss Bálint és Undgrád – Perecsényi Nagy László és a Csontgarád – A felgyői kovaszilánk – Thomas Browne Hydriotaphia című értekezése – A folyó Ω formájú kanyarulata – Az 1696. évi novemberi adatfelvétel – A Zohai vagy Szuhay testvérek – Csongrád területe – Az első vármegyei összeírás – Nepomuki Szent János szobra – A Szent István-templom – A Körösből kifogott harang

Tizenegyedik etűd – A Tisza

Iordanes, Cassiodorus, Priskos rétor és a Tisia – A bizánci követség – Margus és Viminacium városok – Bleda nagykirály – Geographus Ravennas – Baján kagán avarjai – Heraklios császár és Theophylaktos Simokattes – A Tissos és Hitvalló Theophanes – Anastasius Bibliotecarius és a Tisso – Carolus Magnus – Einhard-féle annales és Tiza – Poeta Saxo,Tizan – A határt védő zöld sárkány – Hericus frank vezér halála – Paulinus, Aquileia patriarchája és a Tissa – Einhard Vita Caroli Magni című életrajzában a Pleneas nevű szerző – Onegavon bolgár vitéz halála, Omurtag kán THΣA felirata – Kónsztantinosz Porphürogennétosz Titza folyója – Tisas vagy Tigas, és az olajmécsesek halovány fénye – A harmadidőszak meg a pliocén – Árok, sánc, győr, cége – Az Istros – Strabon Parisos folyója – Idősebb Plinius Pathissusa és Ammianus Marcellinus Parthiscusa – Az évenként várt árvizek – A Fehér-Tisza forrása

Tizenkettedik etűd – Priskos Attélas nagykirálynál

A haliurunnák és az emberszerű lények – Ammianus Marcellinus és Iordanes – Hermanarik és Vinitharius herceg – Mars kardja – Priskos – Attélas – Mundzucus – Blédas, a szkír Edekón és a gepida Ardarik – Attélas nagykirály temetése – Marcianus császár álma – A strava – Alarik vizigót hadvezér – Fénykép Csongrád határában – Onégésios sátora – Maximinos követ – Az Istros folyó, Viminacium és Margus városok – A barbárok és Margus püspöke – A bolond király – Medost és kamost ittak – Az éjszakai vihar és a nők – A keserű vizű tó és a barbárok – Tisia és a Drica folyóknál a földvár – Cassiodorus munkái – II. Theodosios császár és Konstantinápoly – Éhínség, pestis, hagymáz, földrengés

Tizenharmadik etűd – Leopold Schlik uradalma

Leopold Schlik osztrák császári altábornagy – Gróf Károlyi Sándor – Károly, az uralkodó – A birtokcsere – Thomas Browne Pseudodoxia Epidemica című kézikönyve – Terra Australis – Al-Dzsáhiz arab tudós – Arisztotelész, Plinius és a szalamandra – Libanios Szónoklatok című könyve és Priskos rétor – Kyros, Konstantinápoly prefektusa és Iustinianus császár – Gróf Károlyi beiktatása – Báró Harruckern János György

Tizennegyedik etűd – A haliurunnák és Thököly gróf

Iordanes, Getica – A haliurunnák – A Maeotis tó és a Panticapaeum átjáró – A szarvasünő – Priskos és Eunapiosz – Kézai Simon – Lisznyai Kovács Pál – Apafi Mihály halála, II. Szulejmán és Thököly Imre – Zrínyi Ilona, Rákóczi Ferkó – Thököly álma, a férfikar formájú üstökös, és az Úr hangja – Magyarok Cronicaja – Vay Ádám története – A belgrádi börtön – Israel Hiebner és Joannes Regiomontanus

Tizenötödik etűd – A Vay család címere

A Tanais vagy Don vize – A Maeotis vagy Maiótis tó – Eunapiosz, Priskos, Iordanes, vagy Kézai leírása a szarvasról – A címerpajzs – Az átlőtt szájú szarvas – A csongrádi Szent Rókus-templom mennyezeti freskója

Tizenhatodik etűd – II. Rákóczi Ferenc

Rákóczi Universis orbis Christiani principibus et respublicis manifesztuma – Szeged ostroma, a Rácvároshoz tartozó városrész elfoglalása – Hosszú menetelés és malária – A város bevétele és felprédálása – Jákob lajtorjája – Vay Ádám és Gyürky Pál tábornokok – Nediliczi Váli Mihály Orvos Könyvecskéje – A mérges zöld pók – Dupont francia sebészdoktor – Lang Ambrus Jakab lutheránus doktor – Bercsényi gróf és Lipót császár – Báró Globitz János Frigyes – Mányoki Ádám 1712-ben Gdańskban – Ötven forint és Ady – Sieniawski koronahetman drozsdovicei birtoka – Szent Efrém és Szent Athanasziosz – A disznódögök – Tisza, Szamos, Borsava, menekülés Montecuccoli ezredétől – Álmában hazatér – A beteg ország és a pöffeszkedő hatalom – Thököly emigrációja – A kifelé tekintés állandósága – Kelt Csongrádon, 1704. augusztus 16-dikán

Tizenhetedik etűd – Rákóczi orvosa, Dupont doktor

Abin Fermána Az Fényes Üstökös Csillag Egyéb Kegyetlenkedései című munkája – Miből lesz a pestis – Gróf Károlyi vesztegzára – Dupont doktor naplója – Szekfű Gyula, a pestis és a szabadságharc

Tizennyolcadik etűd – A luniszoláris világ áthajlása

A luniszoláris naptár – Hermann Dávid és XII. Károly svéd király – Rákóczi és Kangkszi császár – Johann Adam Schall von Bell, Giacomo Rho és a naptárreform – A Császári Matematikai Intézet és X. Ince pápa – Sun-cse császár –Israel Hiebner 1657-es kiadású Natur Kalendere –Matteo Ricci és a Ming dinasztia 14. császára, Wan Li – A Kunjü vankuo csüantu és Marco Polo – Patrick Balbadiou Saintroche városból – A tíz éves Hervé Jeancour – A jincsangi fűszerkereskedő – VII. Sándor pápa – Egy kis üveg baijiu – Pierre Jeancour arcát vonal osztja ketté – Az antwerpeni Anton Seibald – Winfried Seifert, a hamburgi segéd – Pietro Passardi és a selyemszaró bogár – A Katonai Térképészeti Hivatal – A tűzvész és az emlékezet – Caspar Herman, aki kísértetiesen hasonlít Winfried Seifertre – Zohai Mátyás és Mosdoczky Imre – A San Juan de Nepomuk nevű, La Rochelle-be tartó hajó – A kalózok – Lefejezések és a rajzmappa – A Jeancour-lista és W. G. Seifert – Nicholas Lischerong utódja Caspar Herman – Kangkszi császár neve – Mui Lie-kei császári ágyas – A taoista tanító, Feng Zhang-ce – A kivégzések

Tizenkilencedik etűd – Evliya Çelebi

Az isztambuli Murád herceg és IV. Murád szultán – Köszem szultána – Evliya Çelebi, aki talán Evliya bin Derviş Mehmed Zilli – A Seyahatname vagy a Tarihi seyyah – A csongrádi Gyakra Gáspár kupec – Israel Hibner csillagász Influentz Lunae Et Saturni című munkája – A Jól Őrzött Tábla – A Korán és A jószágok szúra – Hibner, a Natur Kalender és a végzet – Az emlékezet sokszínűsége – Sekiszti király, aki Szigiszmun, vagy Zsigmond – II. Mohamed szultán összeírása – A palánkvár – Sivatag helyek – A csongrádi nahije – Báthory Zsigmond és Habsburg Rudolf szövetsége

Huszadik etűd – A vizek és Széchenyi gróf

Jacques Bérard kapitány – A Franz I. gőzös – Széchenyi gróf és Vásárhelyi vízépítő mérnök – II. József 1784-es térképe – A Körös csongrádi torkolata – A Bánk bán kassai ősbemutatója – Megint az angyal formájú felhő – A vörös jelenés, avagy Bosch és Bruegel – Vay Miklós és Vay Ádám – Jesse Ramsden – Pietro Paleocapa – A Pannónia gőzös – Hajómalmok – Kaparás csárda – Fehérló vendégfogadó – Paró József serfőző és a serház

Huszonegyedik etűd – Miloš Crnjanski

Edwin Holmes csillagász és a Holmes-üstökös – Toma Crnjanski és Marija Vujič – Szent Miklós-templom – Miloš Crnjanski – Az ortodox görögök – A templomtornyok – Pintye Lőrinc – A Magyar Irodalomtörténeti Társaság vándorülése

Huszonkettedik etűd – Herbárium

A töredékes kézirat – Az Egészségügyi Tanács – Pulvis fumiferus – Ordo Pestis – Gróf Károlyi Sándor a vesztegzárról – Vay Ádám kuruc generális felesége, Zay Anna bárónő – II. Ferdinánd és I. Miksa orvosa, Andreas Matthiolus – A Herbárium – Thomas Browne és a Pseudodoxia Epidemica – Lábunk nyomát hóval lepi be a tél